|
Szabadka és környéke a Pannón-síkságon központi helyet foglal el, a Kárpátok, az Alpok és a Balkán félsziget hegyei között. Pontosabban a város a Fehértemplom – Pazova - Sremska Mitrovica, vonaltól északabbra található, mely a 45ş földrajzi szélességi fokot jelzi – az északi mérsékelt övezet központi részén. Nyugatról a Duna, keletről pedig a Tisza között található, legdominánsabb város e két folyó között. Elhelyezkedésének előnyére leginkább a közlekedési tényezők hatnak, legfőképpen azért, mert a Koridor 10-es stratégiailag legfontosabb útvonalon található.
E vidék időjárása jellegzetes a pannon vidék időjárására, meleg nyaraival és különösen hideg teleivel, évi kis mennyiségű csapadékkal. A különféle szelekből, melyek e tájon fújnak, leggyakrabbak az északi hideg és nyugati nedves szelek, melyek következtében kialakult a sztyeppék vegetációja, amit idővel a mezőgazdasági váltott fel…
TÖRTÉNELEM
Irásos forrásokban Szabadka igen későn jelenik meg Zabotka néven – egy hivatalos iraton 1391-ben. Kevés hiteles adattal rendelkezünk ez időből, kivéve azt, hogy a szegedi megyékhez tartozott 1526-ig. Szabadka fejlődésében fontos szerepet játszottak a következő dátumok: 1749-ben Szabadka megkapja a kereskedőhely címet Szent Mária néven, 1779, amikor először kiáltották ki Szabad királyi várossá Mária Theresiopolis néven és 1869, amikor megépült a Szeged-Szabadka vasútvonal. A következő időszakban Szabadka kulturális és gazdasági fejlődést él át. Megindul a város Európa nagy részével való összeköttetése, valamint a vasút kiépítése is új embercsoportok megjelenését eredményezte – megjelentek a kereskedők, bankárok, akik már megváltoztatták a város eddigi arculatát.
VÁROSHÁZA
A Városháza kecses alakja a legszűkebb városközpont legkiemelkedőbb része. Különösen szép építmény, a szecesszió stílusában épült 1908 és 1910 között az elsődleges barokk stílusban épült városháza helyén. Napjainkban a városi önkörmányzat, a Városi múzeum, a Történelmi levéltár, bankok és üzletek otthona.
SZÍNHÁZ
A távoli 1854-ben Szabadkán felépül a színház, mely a Magyar monarchia egyik legelső színháza volt. Ez az építmény is Skultéti János, Szabadka első iskolázott építészének nevét öregbíti, melynek legfőbb jellegzetessége a bejárati hat korintoszi oszlop, klasszicista vonalakkal.
TEMPLOMOK
A színház felépítése előtt ezen a vidéken három szakrális épület létezett, melyek a város fő pontjait jelölték meg. Ezek a Barátok temploma, mely falai közt a valamikori erőd maradványait találhatjuk meg. Mai alakját 1901-ben kapta, és azóta a neoromantizmus legmonumentálisabb építményét képviseli városunkban. Nyugat felé haladva találjuk az 1779-ben épült barokk típusú katolikus katedrálist, mely az akkori püspökség központja volt.A Barátok templomától keletre található az 1730-ban megépített az Úr magasztos feltámadása szerb pravoszláv templom, melyen számos átalakítást végeztek, hogy megőrizhessék annak hagyományos barokk típusát.
NEOBAROKK
Rajhl Ferenc a XX század elején városunknak ajándékozott néhány gyönyörű neobarokk építményt, mint amilyenek a Városi könyvtár épülete, jellegzetes tartóoszlopaival, valamint neki köszönheti városunk a Gimnázium épületét is.
SZECESSZIÓ
A XX század elején Szabadka építészeti csúcspontjához ér, amikor is megépült számos épület a szecesszió stílusában. Felejthetetlen épületekkel ajándékozták meg városunkat a budapesti Komor Marcel és Jakab Dezső építészek. Munkájuk közé soroljuk az 1901-ben felépített Zsidótemplomot – számos színes vitrázzsal ékesítve, melyek stilizált szegfű-, rózsa-, liliomszirmokat valamint pávatollat ábrázolnak. Az említett építészpáros következő munkája a mai Korzó 4-es szám alatt található épület, mely szintén kitűnik egyedülálló ornamentikájával. A város védett központjában, pár száz méterre a Városházától található városunk legszebb építménye, mely a szecesszió stílusában épült – ez a Rajhl-palota, melyben ma a Képzőművészeti találkozó tárlataiban gyönyörködhetnek az érdeklődők. Nem szabad elfeledni a városközpontban a zsolnai kerámiából épült Zöld és Kék szökőkutat sem, mely két építmény a város egészét adja.
|
